1) Mint az Egri Hittudományi Főiskola régi és új rektora, az újrakezdés örömével köszöntöm tanévnyitó ünnepségünk minden résztvevőjét; Tudatosan használtam a régi-új fogalompárt, mert csak a tanár atyák tudják, hogy rektori megbízatásom a nyáron lejárt, és az intézményfenntartó egri érsek javaslatára, a miniszterelnök Úr negyedik alkalommal is megbízott a főiskola vezetésével. Ráadásul most már a Szeminárium rektora is leszek, ami azt jelenti, hogy felelős vagyok azért is, hogy a spirituális és a prefektus tevékenységét segítve, jó papokat adjunk az Egri Egyházmegye szolgálatára.

Érsek atyának köszönöm a bizalmat. Isten és a kollégák segítségével mindent megteszek azért, hogy a Telekesy püspök által 319 éve alapított Egri Szeminárium hűségesen és eredményesen teljesítse küldetését: papok és hittanárok képzését.

2) Az új tanév másik újdonsága, hogy két és félév után immáron a felújított Szemináriumban kezdjük meg a tanévet, amit Érsek atyánk augusztus 15-én, a Szeminárium kápolnájának búcsújának napján ünnepélyesen megáldott. Az Egri Szemináriumot a török idő utáni első püspök Telekessy István alapította, Eszterházy Károly püspök idején nyerte el a mai végleges formáját, Ternyák érsek atyának pedig azt köszönjük, hogy a több száz éves épület kívül-belül teljesen megújult és korunk követelményeinek megfelelően korszerűsítve lett. Gondoljunk csak a fürdőszobás cellákra, a liftre, a korszerű konyhára és az egész ház wifi-lefedettségére. 

3) Hivatalosan, itt is szeretném bejelenteni, hogy egy új tanára is van az Egri Hittudományi Főiskolának, Bakos Tamás atya személyében. Rómából hazatérve az erkölcsteológiai tantárgyakat fogja tanítani a kispapoknak és a levelezős hittanár szakos hallgatóinknak. Isten hozta közénk, és a Szentlélek vezérelje őt papi és teológiai tanári szolgálatában.

4) A három fontos bejelentés után kiemelten köszöntöm Kakuk Ferenc irodaigazgató urat, aki Érsek atya megbízása lapján a kápolnában buzdította kispapjainkat, és velünk imádkozott. Köszönjük, hogy elvállalta ezt a szolgálatot. 

Őszintén örülünk annak, hogy Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora is megtisztelt bennünket jelenlétével és velünk együtt imádkozott. Kollegiális szeretettel köszöntöm Michael Muszynski rektor atyát, aki a levelezős hallgatóinkat is tanítja, és több mint 10 éve mindent megtesz azért, hogy a nem magyar anyanyelvű kispapok gyorsan integrálódjanak a magyar valóságba..

Köszöntöm a 7 diakónusunkat, akik már a hónap elején megkezdték lelkipásztori gyakorlatunkat, de a mai napon velünk együtt imádkoznak.

Kis intézmény vagyunk.  Ezzel kapcsolatban szeretném idézni Ferenc pápánkat, aki szeptember elején Mongóliában járt, és ott biztatta, bátorította a világ legkisebb, 1450 fős katolikus közösségét, a következő szavakkal:

„Máriára nézve, lássátok be, hogy a kicsinység nem probléma, hanem erőforrás. Igen, Isten szereti a kicsinységet, és a kicsinységen keresztül szeret nagy dolgokat véghezvinni, amint arról Mária élete is tanúskodik (vö. Lk 1,48–49). Testvéreim és nővéreim, ne féljetek az alacsony számoktól, a késlekedő sikerektől, a meg nem mutatkozó jelentőségtől. Isten útja nem ez. Tekintsünk Máriára, aki kicsinységében nagyobb az egeknél, mert magába fogadta azt, akit az egek, az egek egei sem képesek befogadni (vö. 1Kir 8,27). Testvéreim és nővéreim, bízzuk rá magunkat, imádkozzunk megújult buzgóságért, lángoló szeretetért, mely nem fárad bele az evangéliumról való örömteli tanúságtételbe!

5) A kápolnában a szokott módon ünnepélyes formában kértük Isten Szentlelkét, hogy segítsen bennünket a tanév folyamán. Valahol olvastam, hogy a magyar nyelvben két olyan szó is van, ami implicit módon arra emlékeztet bennünket, hogy miért annyira fontos számunkra Isten Szentlelke: a lélekjelenlét és a lelkesedés szavunk.

Az egyik ilyen csodálatos szavunk a lélekjelenlét. Hallani olykor beszámolókban, hogy a „pilóta lélekjelenléte mentette meg az utasokat”, vagy valaki egy fontos ügyben nem veszítette el a lélekjelenlétét. A lélekjelenlét azt jelenti, nem engedem, hogy pánik legyen úrrá rajtam. Nem engedem, hogy egy vitában az indulat legyen rajtam. Nem engedek a pillanatnyi kedvnek, hangulatnak, az ösztöneimnek. 

Röviden: nem engedem, hogy az emberen aluli erők, az emberhez méltatlan szempontok vezessenek, hanem engedem, sőt akarom, hogy a lélek, sőt a Szentlélek vezessen, hogy Istennek tetsző módon tudjak élni és készülni a papságra. Ne feledjük, a keresztségben a Szentlélek temploma lettünk. Isten szentlelke keresztségünk óta jelen van az életünkben. Nyugodtan, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy keresztény életünk minősége és a papságra való készületünk minősége is elsősorban attól függ, hogy mennyire van jelen az életünkben Isten Szentlelke, és mennyire tudunk vagy akarunk együttműködni a kegyelmeivel.

A másik lélekhez kötődő csodálatos szavunk: a lelkesedés. Talán mondanom sem kellene, hogy Gond van a mai ember lelkesedésével, és bizony néha gond van a kispapok lelkesedésével is. Több szó esik a munkáról, pénzről, politikáról, tudományról, de a lelkesedésről nem, pedig ha az elfogy, hiába minden okos szó, akkor válik lelketlenné az ember. 

Honnan van, vagy ki adja a lelkesedést? Nagyon sokszor egy konkrét, kívánatos cél! A mai embernek mintha nem lennének céljai, vagy ami még rosszabb: rossz céljai vannak. Mi, akik itt vagyunk, hittel valljuk, hogy a Szentlélek ragyogtatja fel nekünk az igazi célokat: Isten országának építése, az Egyház szolgálata, másokért élni, mások üdvösségét szolgálni. Adja Isten, és valóban segítsen bennünket a Szentlélek, hogy lelkesen kezdjük meg ezt a tanévet, és hitből fakadó lelkesedéssel készüljünk a papi életre.

Krisztus Urunk nemcsak az apostoloknak, hanem nekünk is megígérte nekünk a Szentlelket. Szükségünk is van rá, és örömmel várjuk, szálljon le ránk a Szentlélek. Adjon mindnyájunknak minden napra lélekjelenlétet és igazi, őszinte lelkesedést

Ezzel kapcsolatban eszembe jutott Luther Mártonnak egy szellemes kijelentése, aki azt mondta a tanítványainak:

„Trinken ohne Durst, Studium ohne Innigkeit- sind verlorene asebeyt”, 

magyarul: Inni szomjúság nélkül, tanulni bensőséges kedv nélkül,

az elfecsérelt időtöltés…”

Igen! Kedves kispapok!

Itt van az új tanév, amely új lehetőség, hogy többek és jobbak legyünk, hogy közelebb kerüljünk a jó Istenhez, hogy jobban megismerjük magunkat, egymást, és előrehaladjunk a papság felé vezető úton.

Szent Benedek Regulájában olvashatjuk a következő megszívlelendő gondolatot:

„quidguid agis, prudenter agas, et respice finem”,

magyarul:„bármit teszel, okosan tedd, és tekints a végre”.

Gyakran gondoljunk erre a tanév folyamán!

-       úgy tanuljunk, úgy készüljünk a skabellumokra és vizsgákra, hogy lássuk a legfőbb célt: jó papok, jól felkészült papok akarunk lenni, akik jól felkészülten és hatékonyan hirdetik Isten országának evangéliumát, és jelenvalóvá tesszük Krisztust, a jó pásztort az Egyház közösségében.

-       Valamikor régen, prefektus is voltam. Gyakran elmondtam a kispapoknak az egyik prefektusi alapelvem:„Rend és fegyelem nélkül, nincs munka, munka nélkül pedig nincs eredmény:”

Ha eredményt akarunk elérni tanulmányaink folyamán, ha eredményt akarunk elérni a papi életben, akkor dolgoznunk kell. A hatékony munkához pedig rendre és fegyelmezettségre feltétlenül szükség van.”

Ne feledjük, a szemináriumban töltött idő főként a tanulás ideje. Ti valamennyien ismeritek szent Péter szavait, amelyet a középkori teológusok a racionális és tudományosan kidolgozott teológia igazolásának tekintettek: „legyetek mindig készen rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek” (1Pét 3,15).  A szemináriumi évek legfőbb feladata megtanulni, hogy lehet megadni ezeket a válaszokat nemcsak a hívő, hanem a kevésbé vallásos emberek számára is.

Arra biztatlak benneteket: tanuljatok buzgón! Használjátok ki a tanulás éveit! Nem fogjátok ezt megbánni. Persze, a tanult tárgyak sokszor távolinak tűnnek a keresztény élet gyakorlatától és a lelkipásztori szolgálattól. Mégis teljesen elhibázott dolog azonnal feltenni a pragmatikus kérdést: Hasznomra válik ez valaha a jövőben? Lesz gyakorlati, pasztorális haszna?  Ugyanis nem arról van szó, hogy kizárólag a nyilvánvalóan hasznos dolgokat tanuljuk meg, hanem arról, hogy ismerjük és értsük meg a keresztény hit belső szerkezetét annak teljessége szerint, hogy ez válasszá váljon az emberek kérdéseire, akik külső szempontból nemzedékről nemzedékre mindig változtnak, mégis mindig ugyanazok maradnak.

A tanulás mellett, Isten kegyelmi segítségével törekedjetek az életszentségre, amelyre mindnyájan meghívást kaptunk. Nemcsak a nagy szentek, hanem mi is képesek vagyunk elérni az életszentséget, ha valóban Isten törvényei és Jézus tanítása szerint élünk.

A szentté avatott Newman bíboros, akit mint a 20. század egyházatyáját is szoktuk emlegetni az egyik könyvében az életszentségről ezt írta:

„Ne maradj ágybam, amikor elérkezett a fölkelés ideje, és pontosan feküdje le, végezd el a kötelező imáidat, élj Isten jelenlétében egész nap, dolgozz, egyél, igyál, és légy vidám, s akkor eléred az életszentséget”.

6) A buzdító, bátorító gondolatok után szeretném bejelenteni a nyelvvizsgával kapcsolatos fontos változást. 

A magyar parlament módosította a Felsőoktatási Törvény nyelvvizsgával kapcsolatos szabályait. A módosítás lényege, hogy ezentúl a középfokú komplex nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének Ugyanakkor a felsőoktatási intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek megszerzéséről, és azt be kell építeni a képzésbe.

         Az Egri Hittudományi Főiskola Tanári Konferenciája 2023. május 9-i ülésén úgy határozott, hogy teológus-lelkész szakon a nyelvi kompetencia megszerzését a következőképpen biztosítja..

1)   Teológus-lelkész szak (MA) 

A teológus-lelkész hallgatók számára kötelező a latin (4 félév), héber (2 félév), és görög nyelv (2 félév) tanulása. Az utolsó félévben, a diakónusi gyakorlat után 1 félév theolingua-kurzus teljesítése, a hallgató által már ismert nyelvből (angol, német, spanyol stb.), amely biztosítja a pap számára a sajátos nyelvi kompetenciát.

2)   A BACCALAUREátusi oklevéllel kapcsolatban pedig

A PPKE HTK Kari Tanácsa 2/III/2022/23/III/KÜ számú határozatával eltörölte az eddig előírt nyelvvizsga kötelezettséget. Helyette egy idegen nyelvből (angol, olasz, német, francia, spanyol) nyelvi kompetencia igazolását írja elő, amely az alábbi módon teljesíthető: „Szeminárium I. teljesítéséhez kapcsolódó követelmény egy teológiai szakszövegből készített fordítás (min. 15.000 karakter), valamint a Diplomamunka konzultáció I. tárgyhoz kapcsolódó követelmény, egy hosszabb (min. 25.000 karakter) szakszövegből készített fordítás elkészítése. 

Az EGHF tanári konferenciája úgy határozott, hogy az első szakszöveg fordítását az V. évf. folyamán, a diplomamunkához kapcsolódó szakszöveget pedig legkésőbb VI. évf. második félévében kell teljesíteni.

7) Örömmel hirdetem ki, hogy a 2023/2024-as  tanévre SZEDMÁK ZOLTÁN  diakónus, VI. éves szeminarista nyerte el A NEMZETI FELSŐOKTATÁSI ÖSZTÖNDÍJAT.      

Ezt az ösztöndíjat mindig a legkiválóbb teljesítményt elért kispap kapja egy tanéven át, amit a Tanári Kar előterjesztése alapján a felsőoktatásért felelős államtitkár állapít meg. Az ösztöndíj 10 hónapra szól. Havi összege: 40.000 forint. Gratulálunk!

Kedves kollégák, Kedves szeminaristák!

Az ünnepi gondolatok és a fontos információk után az Egri Hittudományi Főiskola 319. tanévét ezennel megnyitottnak nyilvánítom, a tanévnyitó ünnepségünket pedig bezárom.