DR. DOLHAI LAJOS REKTOR TANÉVNYITÓ BESZÉDE



A viszontlátás és az újrakezdés örömével köszöntöm az Egri Hittudományi Főiskola, az Érseki Papnevelő Intézet és a Redemptoris Mater Szeminárium tanévnyitó ünnepségének minden résztvevőjét; Köszöntöm a kedves vendégeket, az elöljáró és tanár atyákat, és nem utolsó sorban kispapjainkat, akik visszatértek a vakációról.

Őszintén örülünk annak, hogy Homa János, a szomszédos Szent József kollégium igazgatója, és a Szent István Televízió is részt vesz a szemináriumi Veni Sanctén.

A hallgatók sorában megkülönböztetett szeretettel köszöntöm 9 elsőéves hallgatókat, az új kispapokat, akik egy komoly döntés meghozatala után, a mai napon elindulnak a papság felé vezető hosszú úton. Azt kívánjuk nekik, hogy érezzék magukat otthon, és legyenek mindig olyan lelkesek, olyan elszántak, mint a mai napon: és teljes elkötelezettséggel végezzék teológiai tanulmányaikat. 

Az elkövetkező években főiskolánkon sok mindent fognak tanulni: nemcsak szentírástudományt, hanem filozófiát, latint, szociológiát és sok más tantárgyat. Lehet, hogy kezdetben még nem látják mindegyiknek az értelmét és célját. Ezzel kapcsolatban Szent Bonaventurát szeretném idézni, aki tanítványainak, annak idején azt mondta: „Tanulj meg mindent, majd meglátod, hogy semmi sem volt fölösleges. Nyilvánvaló, hogy a csak kényszerből gyakorolt tudomány, nem kellemes”.Egyházunk, – több évszázados tapasztalata alapján – napjainkban is arra törekszik, hogy a főiskolai tanulmányok és a szemináriumi életforma segítségével alkalmassá tegyen benneteket a papi szolgálatra.

Nemcsak az elsős testvéreknek, hanem a felsőbb éveseknek is figyelmébe ajánlom Aquinói Szent Tamás bölcsességét: „A jócselekedet egyformán értékes és érdemszerző, ha önelhatározásból vagy a törvény előírása szerint is jön létre”.Helytelen az a mentalitás, amely úgy gondolja, hogy csak az a jó és értékes, amit én gondoltam ki, amit én szeretnék. Ne feledjük, hogy a kötelességteljesítés is ott van azok között az erények között, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy jó papok tudjuk lenni. Gyakran mondjuk, de mégis újra elmondom: A tanulmányi feladatok teljesítése hivatásunk komolyságának egyik jele!

Távollétükben is szeretettel gondolunk a VI. éves diakónusokra, akik számára a tanév korábban kezdődött, hiszen ők már szeptember elején megkezdték lelkipásztori gyakorlatukat.

Az idén 150 hallgatóvalkezdjük meg az új tanévet. A 40kispap mellett a világi krisztushívők közül 15 fő katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszakon, 78-an osztatlan hittanári szakon végeznek teológiai tanulmányokat.17 pedagógus pedig a katolikus hit-és erkölcsoktató szakirányú  2 féléves továbbképzésben vesz részt.

Az idei tanévnyitó ünnepségünkön a teológia tanulásának objektív és szubjektív feltételeiről szeretnék röviden szólni. Intézményünk, az Intézmény fenntartója és az állami törvények biztosítják a tanítás és a tanulás objektív feltételeit, de a tanév kezdetén szeretném hangsúlyozni, hogy a teológia tanulásához ”conditio sine qua non” szükség van bizonyos szubjektív tényezőkre is. 

 1) A tanulás objektív feltételeit a Fenntartó is biztosítja; például azzal, hogy Czapkó Mihály atya személyébenaz erkölcsteológiának új tanára lesz, a Szeminárium pedig a személyében új prefektust kapott, Czapkó tanár úr tanulmányai befejeztével most tért haza Rómából. A doktori dolgozatát már beadta, jelenleg az elfogadás fázisában van, és reméljük, hogy a tanév folyamán a védés is megtörténik. Mindnyájan örülünk a kinevezésének. 2006-ban nálunk kezdte teológiai tanulmányait,  Rómába küldtük, ahol mint kispap a Germanikumban élt és a Gregoriánán tanulta a teológiát, a posztgraduális tanulmányait pedig az Academia Alfonsiánán végezte.

 A Magyar Akkreditációs Bizottságis garantálja a főiskola minőségének objektív feltételeit. Ezt azért is említettem, mert a tanév során, illetve a második félévben lesz az aktuális, az 5 évenkénti intézményi akkreditáció. Nyugodtan készülünk az akkreditációra, mert az elmúlt években 2 fővel is gyarapodott a PhD tudományos fokozattal rendelkező tanároknak a száma. Az Egri Hittudományi Főiskola megfelel az akkreditációs követelményrendszerben lefektetett követelményeknek. Főiskolánk rendelkezik a minőségi működéshez szükséges személyi feltételekkel, a tárgyi és pénzügyi eszközökkel. 

A főiskolai munka és tanulmányok struktúrája az európai felsőoktatási hagyományokhoz igazodva, 3 alapvető tényezőre épül: előadásokra, szemináriumokra, és vizsgákra.

2)Mi nagyon fontosnak tartjuk az előadásokonvaló részvételt, még akkor is, ha nem mindegyik tökéletes, mert Pál apostol azt tanítja, hogy „a hit hallásból ered”. Nyilvánvaló, hogy az előadások hallgatása jobban erősítheti a hitünket, mint a tanulmányi jegyzetek. A Szemináriumi munkában megismerhetjük a teológia tudományos művelésének módszereit, és ösztönzést kapunk arra, hogy egyénileg, önállóan is foglalkozzunk teológiai kérdésekkel. A hittudományi főiskolákon ragaszkodunk a szóbeli vizsgákhoz,mert a papnak nem írásban, hanem az élő szó sajátos eszközeivel kell hirdetni hitünk igazságait.

3)Az önképzés és önnevelésfontosságát is szeretném kiemelni. Nyilvánvaló, hogy az egyéni készséges lelkületet nem pótolhatja sem a tanárok-nevelők kiválósága, sem nógatás, még kevésbé külső kényszer. Az előírt feladatok terén a minimalizmus és a kibúvók keresése a belső tetterő hiányát, vagy éppen hivatáshiányt takar. 

Azután, sok éves tapasztalataim alapján szeretném azt is hangsúlyozni, hogy „rend és fegyelem nélkül nincs munka, munka nélkül pedig nincs eredmény. Ha valami eredményt akarunk elérni tanulmányaink során, ahhoz tanulnunk kell. A tanulás hatékonyságához pedig feltétlenül szükséges a rendszeresség.

A lanyhulás időszakában gondoljanak halálának 450. évfordulója alkalmából Kosztka Szt. Szaniszlóra,a mindössze 18 éves korában elhunyt jezsuita novíciusra, aki gyakran hangoztatta: „nagyobbra születtem, az örök égi javakért élek”.Remélem, hogy mindnyájan egyetértünk abban, hogy egy olyan iskolában vagyunk, illetve kezdjük meg az új tanévet, ahol az ilyen hitből fakadó motivációk is fontosak, sőt ezek tesznek képessé bennünket arra, hogy szívesen vállaljuk mindazt az áldozatot, ami szükségszerűen együtt jár a szemináriumi életformával.

3) ALSZEGHY ZOLTÁN,a BEVEZETÉS a TEOLÓGIÁBA c. könyvében különösen is hangsúlyozza a teológiai tanulmányok szubjektív feltételeit, és azt írja, hogy

A teológiatanulásnak legfontosabb szubjektívfeltétele a hit. A teológiát találó módon magyarul hittudománynak is szoktuk fordítani. Valóban nehéz elképzelni, hogy valaki teológiát tanul hit nélkül. Alszeghy meghatározása szerint „A teológia szón ugyanis olyan szellemi tevékenységet értünk, amely a hiten alapszik, a tudományos gondolkodás igényeinek akar megfelelni, és egy bizonyos Egyház hitfelfogását tolmácsolja” (14.old). 

A vallástudomány is foglalkozik az Istennel és a vallással, mint emberi jelenséggel, de az még nem teológia. A teológia lényege szerint Istenről szóló tudomány. Nyilvánvaló, hogy a teológiában nemcsak Istenről van szó, de már Aquinói Szent Tamás is hangsúlyozta, hogy „A szent tudományban mindent Isten szempontjából tárgyalunk; vagy azért, mert kifejezetten őróla van szó, vagy pedig azért, mert vonatkozásban vannak ővele, mint kezdettel és véggel (S. Th. I, 1,7). 

Jó teológusok, jó teológiai hallgatók csak akkor lehetünk, ha hiszünk a kinyilatkoztató Istenben, ha rá tudunk csodálkozni a kinyilatkoztatás valóságára, arra, hogy van kinyilatkoztatás, hogy van egy pont, ami mindennek kiinduló és végpontja, mindennek elve és normája, az, hogy az Isten szóvá tette magát Krisztusban.

A teológia pedig tudományos reflexió arra az isteni kinyilatkoztatásra, amelyet az Egyház hittel fogad el, mint egyetemes üdvözítő igazságot. Azután azt is mondhatjuk, hogy a teológia a hit megértése, intellectus fidei. Amint Szent Ágostonmagyarázza, az értelemnek ez a vágya és keresése magának a hitnek a dinamizmusából veszi a kezdetét. „Azt, aki a valódi értelem révén megérti azt, amit előbb csak a hit által tartott biztosnak, kétségtelenül előbbre lehet tartani annál, aki még csak vágyik arra, hogy megértse, ami hisz. Ha pedig még csak vágyat sem érezne, és úgy vélné, csak azt kell hinnie, amit meg is ért, nincs tisztában azzal, mire szolgál a  hit”(Epist. 20.

A teológia tanulása tehát nem öncélú dolog, nem azért van, hogy nehézzé tegye az életünket, hanem arra szolgál, hogy táplálja és növelje a hitünket. Szent II. János Pál pápaszellemes megfogalmazása szerint így „a hit és az értelem olyan, mint két szárny, amelyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére” (Fides et ratio, kezdő szavak).

4) A teológiai tanulmányokhoz hitből fakadó engedelmességre és alázatrais szükségünk van. Kálvin szerint szerint „Omnis recta cognitio Dei, ab aboedientia nascitur”,magyarul: Isten igazi megismerése az engedelmesség által születik meg bennünk. Csak akkor ismerhetjük meg igazán Istent, ha megvan bennünk az engedelmesség készség arra, hogy a hit alázatával elfogadjuk mindazt, amit Isten az üdvösségünkre kinyilatkoztatott. A hitigazság fölött nincs hatalma a teológusnak, sem az Egyháznak. Az Egyház és a teológus csak hallgat, és a hitben engedelmeskedik a kinyilatkoztató Isten szavának. 

Mint minden tanulás, a teológia tanulmányok is áldozatot követelnek tőlünk, de mi ezt szívesen meghozzuk. Ha az Isten kegyes volt nekünk kinyilatkoztatást adni, a felelet erre az ember részéről csak a semmi áldozattól vissza nem riadó odaadás lehet, mely az isteni igazságot az eredetéhez, tartalmához és hivatásához mért erőkifejtéssel földolgozza. A Sirák fia könyvének bevezetője nekünk is szól: „fáradságot nem ismerve, nagy buzgalommal adjuk rá fejünket Isten titkainak tanulmányozására”.Legyünk lelkiismeretesek a tanításban és tanulásban. Gondoljunk Jézus figyelmeztetésére: „Aki tehát csak egyet is el hagy a legkisebb parancsok közül, és így tanítja az embereket, az igen kicsi lesz a mennyek országában” (Mt 5,19).

5) Szent Bernátbölcsességével szeretném befejezni a tanulás szubjektív feltételeiről szóló gondolataimat. A ciszterci szerzetesrend legragyogóbb csillaga azt mondta:

„Vannak, akiket csak a tudás vágya hajt a tanulmányok felé: ez rendetlen kíváncsiság. 

Vannak, akik azért akarnak csak tudni, hogy róluk tudomást szerezzenek? Ez alantas hiúság. 

Mások azért kívánnak tudásra szert tenni, hogy tudásukat eladhassák, hol pénzért, hol kitüntetésért: ez aljas nyerészkedés. 

De vannak olyanok is, akik azért óhajtanak tudni, hogy mások épülését szolgálják: ez őszinte szeretet. 

S végül olyanok, akik azért kívánják a tudást, hogy ők maguk épüljenek:ez bölcsesség”:

6) Kisboldogasszony ünnepén kezdjük meg az új szemináriumi évet. Mi, magyarok, egyedülállóan Kisboldogasszony ünnepének nevezzük Mária születésnapját. Máriát kicsinynek nevezzük ezen a napon születésnapjára való tekintettel, de boldognak is mondjuk. Kicsi volt, egyszerű volt származását tekintve, de már születésekor is boldognak mondható, mert az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten öröktől fogva kiválasztotta őt egy sajátos hivatásra. Isten akaratából ő lett a Megváltó Jézus édesanyja. És tudjuk, hogy Mária Nagyboldogasszony lett, mert Igen-t mondott az Isten akaratára, és hűségben élt abban a sajátos hivatásban, amire őt az Isten kiválasztotta.

A győri papnevelő intézet bejáratánál, egy Mária kép mellett a következő feliratot olvashatjuk: „Hac ne vada via, quin dicas Ave Maria”(ne menjünk tovább az úton anélkül, hogy ne mondanánk: Üdvözlégy Mária).

Nemcsak Kisboldogasszony ünnepén, hanem életünk mindennap napján mondjuk el az Üdvözlégy Máriát. Mindennap köszöntsük Máriát, a megváltó Jézus anyját, a mi égi édesanyánkat. Mert ő tud és akar is segíteni bennünket abban, hogy mi is jól felkészüljünk az Istentől kapott hivatásunkra.

7) Hagyományainknak megfelelően most következik az ELSŐÉVESEK FOGADALOMTÉTELE

Kérem az elsőéveseket, hogy lépjenek a közösség színe elé,és tegyenek fogadalmat. Kérem, mondják utánam a fogadalom szövegét.

8) A fogadalom tétel után ÖRÖMMEL HIRDETEM KI, hogy a 2018/19-ES  TANÉVRE BÓGÁR ZSOLTdiakónus, VI. éves hallgatónk

NYERTE EL A NEMZETI FELSŐOKTATÁSI ÖSZTÖNDÍJAT.

-----Ezt az ösztöndíjat mindig a legkiválóbb teljesítményt elért diakónus kispap kapja egy tanéven át, amit a Tanári Kar előterjesztése alapján az Emberi Erőforás Minisztériuma állapít meg.

Magam és a Szeminárium egész közössége nevében gratulálok az ösztöndíjasnak, és bátorítok mindenkit példájának követésére. Az ösztöndíj 10 hónapra szól. Havi összege: 40.000 forint

FelkéremBógár Zsoltot, hogy vegye át a hivatalos értesítést.

8)Szeretném még azt is kihirdetni, hogy a MÜNSTERI Seppelersche Stiftungnak köszönhetően ebben a tanévben is 10 kispap BENEFACTOR ösztöndíjbanrészesül. Az ösztöndíj összege: havi 20.000 forint.                  

A konferencia döntése alapján a következők:

Marosi Balázs       Szidor János                 Péter Vilmos

Papp Attila          Novák Lajos                 Gyarmati Valentin                  

Kubik Zsolt,        Osztie Balázs, Mihályi Mátyás és Urych Lukasz

9) Még egy ideillő fontos bejelentés: Ebben az esztendőben is lehet pályázni a „Veres Árpád KIVÁLÓSÁGI ÖSZTÖNDÍJra.

A határidő: október 15. Az ösztöndíj átadása: december 8.

AZ ÜNNEPI GONDOLATOK ÉS A FONTOS BEJELENTÉSEK UTÁN

Az Egri Hittudományi Főiskola 314. tanévet ezennel megnyitottnak nyilvánítom, tanévnyitó ünnepségünket pedig bezárom.

Felkérem a kantus magisztert a pápai himnusz megkezdésére.